Csépa az Alföld közepén, a Tiszazug déli részén, egy halmozottan hátrányos helyzetű térségben lévő kisközség. Lakosainak száma 1776 fő, ebből 339 fő tartozik a roma etnikai kisebbséghez. Az intézmény Csépa község egyetlen óvodája. Az óvodát 1988. augusztus 20-án vehették birtokukba a gyermekek.

Tárgyi feltételeink: A helyi viszonyok ellenére igen kedvezőek. Jelenleg 3 korszerűen berendezett csoportszobában folyik a nevelés. Minden csoportszobához külön öltöző és mosdó tartozik. Az óvodában jól felszerelt tornaterem, videó-szoba, egészségmegőrzés célját szolgáló só-szoba áll a kicsinyek rendelkezésére. Az előcsarnokban rendezzük meg a negyedévente megújuló ovigalériai kiállításokat. Az óvodánk 1998. augusztus 20-a óta otthont ad a községben összegyűlt muzeális értékeknek. Az elődök életmódját, szokásait őrző eszközökből kis múzeumszobát rendeztünk be, melyet időközben ovi-múzeummá bővítettünk.

Humán erőforrásaink: Az intézményben 6 óvónő dolgozik, közülük hárman szakvizsgával rendelkeznek. A nevelő-gondozó munkát három szakképzett dajka segíti. A konyhalányi, valamint a fűtő-karbantartói feladatok ellátását Munkaügyi Központ által támogatott dolgozóval biztosítjuk.

Gyermekképünk: „Gyermekekkel foglalkozni: ez minden bizonnyal a leghálásabb munka, mi e földön osztályrészünkül juthat…” Brunszvik Teréz

A csépai Vackor Művészeti Óvoda gyermekei, mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiségek és szociális lények egyszerre. Gyermekközpontú, befogadó óvodai nevelésünknek megfelelően, a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítésére törekszünk, olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik nyugodtak, boldogok, önállóak, kiegyensúlyozottak. Gyermekink vonzódnak az élményekhez, pozitívan viszonyulnak a művészeti területekhez, a tevékenységekben megnyilvánul alkotó kreativitásuk, önkifejezésük, mélyen kötődnek községükhöz. Biztosítjuk minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. A csépai óvodások legjobb adottságait, pozitívumait igyekszünk kiaknázni, fejlesztésüket erősségeikre alapozni. Nem adunk helyet semmiféle előítélet kibontakozásának.

AZ ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Nagy Jenőné „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” című program adaptálása.

A program célja:
– Az óvodai nevelésünk célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok kiegyenlítését, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermek ellátását is).
– A gyermekek és a művészetek közötti erős érzelmi kötődés kialakítása.

A fejlesztő programból adódó céljaink:

– Az integrációt támogató új tanulásszervezési eljárások és módszerek alkalmazása a nevelés folyamatában.
– Az aktuális fejlettséget, hozott értékeket is figyelembevevő, optimális fejlesztés biztosítása a HHH gyermekek részére.
– Az óvoda körzetében élő valamennyi 3 éves, HHH gyermek beóvodázásra kerüljön.
– Az óvoda körzetében élő valamennyi 3-7 éves HHH gyermek rendszeresen járjon óvodába, ahol megfelelő minőségű óvodáztatással, tudatos óvodai nevelő-fejlesztő munkával biztosítjuk a gyermekek iskolai sikerességét, egyenlő esélyét az iskolakezdéshez.

Általános nevelési feladatok: az óvodások testi, lelki, szellemi szükségleteinek kielégítése.

Egészséges életmód alakítása: az egészséges életmódra nevelés célja a gyermekek egészséges életvitel-igényének alakítása, testi fejlődésük elősegítése.

A gyermekek beszoktatása: A beszoktatás időszaka meghatározza a gyermekek óvodához kialakuló érzelmi kötődését. Az óvodapedagógus a szülőkkel együtt megteremti a lehető legnyugodtabb feltételeket a gyermekek közösségbe történő beilleszkedéséhez. Lehetőséget adunk ahhoz, hogy a gyermekek szüleikkel együtt ismerkedjenek az óvodával.

A bátorító nevelés pszichológiáját alapul véve minden kapcsolatban alkalmazzuk az alábbi elveket, melyet a kedves szülőnek is figyelmébe ajánljuk.

A felnőtt–gyermek kapcsolatában a következő elvek jelenjenek meg:

– A felnőtt próbálja megérteni – elsősorban érzelmileg – a gyermekeket.
– Parancsolás helyett igyekezzen kérdezni. (Ezzel elérhető, hogy a gyermekek igénye, akarata, energiája nincs visszafogva, hanem más irányba terelhetővé válik.)
– A gyermekek mágikus képzeletét vonja be a pozitív szociális kapcsolatok, szokások kialakításába. (A csoport szeretett bábja ehhez kiváló lehetőséget biztosít.)
– A felnőtt magyarázatában jelenjen meg a dolgok pozitív oldala.
– A felnőtt a gyermekek tevékenységéhez biztosítson nagy szabadságot a határok pontos megjelölésével. Többszöri „határátlépésnél” vezessen be

– Alakítsa ki a közösségi élet szabályait. Legyen képes nevelési taktikát váltani, – A felnőtt segítse a gyermekbarátságok kialakulását, formálja úgy a kis csoportosulásokat, hogy a közösség többi tagjaihoz is kapcsolódjanak.
– A felnőtt nevelje a gyermekek érzésvilágát a kialakult konfliktusok feldolgozása során. A konfliktust feloldó beszélgetéseket kellő figyelemmel, kivárással hallgassa meg, hogy véleményt tudjon mondani a történtekről úgy, hogy a gyermekek felelősségérzete erősödjön.
– A felnőtt bátorítson minden gyermeket, hogy a belső elégedettsége, pozitív énképe kialakuljon. A bátortalan gyermekek nevelésekor a felnőtt minél többször örüljön a legkisebb elmozdulásnak, fejlődésnek.

– Az agresszív gyermek lehetőleg ne kapjon figyelmet agresszivitásán keresztül. A negatív viselkedési módot szándékosan mellőzni szükséges.

A felnőtt–gyermek kommunikációjában világos, egyértelmű, konstruktív beszédhelyzet jelenjen meg a kívánság és az elvárás megnevezésével. A kapcsolatok erősítését szolgálja a beszélő partner megbecsülése, megértése és a kompromisszumkeresés. Mellőzendő: a megbántás, a hibáztatás, a kritizálás, a kioktatás, a kiabálás, a panaszkodás és a prédikálás. (Az óvodapedagógus minden gyermeknek biztosítsa a személyes perceket, hogy a kapcsolatfelvevő képességüket megerősítse. Ezekben a beszélgetésekben a saját és a mások érzésének elfogadása kapjon hangot.)

– A gyermekek viselkedéskultúráját fejlessze a felnőttek példája, bátorítása, türelme, bizalomelőlege és az a szemlélete, ami a sikert észreveteti, és a sikertelenséget segít elviselni.
– A felnőttek tilalom helyett adjanak a gyermekeknek választási lehetőséget, hogy önálló döntéseket hozhassanak, és képessé váljanak a változásra. A felnőtt jelezze örömével a dicséretét, s csak félelemkeltés nélkül jelölje meg a veszélyeket, problémákat.
– A felnőtt használja fel a humort a szeretetkapcsolat kialakításához. (A humor a feszültséget feloldhatja, a görcsösséget megszünteti).

ELVÁRÁSAINK AZ ÓVODÁBA KERÜLŐ KISGYERMEKKEL SZEMBEN

A gyermekek különböző testápolási, étkezési szokásokkal kerülnek fel az óvodába. Mi igyekszünk megismerni minden gyermeket és kellő tapintattal, toleranciával kezelni az egyéni eltéréseket. Nagyon fontos számunkra, hogy a gyermekek jelezzék a testi szükségleteik kielégítésének igényét.

– szóljanak, ha szükséges a WC- használat, fogadják el a felnőtt segítségét, (bigyó, WC-szűkítő, stb…)
– legalább kanállal, önállóan, asztalnál ülve tudjanak étkezni.

Életkori sajátosságaikat minden esetben figyelembe vesszük, nagy hangsúlyt fektetünk a játék feltételeinek biztosítására. Játékeszköz készletünk igen gazdag és sokrétű, mindhárom korosztály számára biztosított. Szeretnénk, ha óvodába felkerülve:

– egymás bántalmazása nélkül játszanának egymás mellett,
– a játékeszközöket nem vennék el egymástól, hiszen számtalan azonos játékeszköz áll a három éves kiscsoportosok rendelkezésére.

A PROGRAM TEVÉKENYSÉGFORMÁI

Játék, tevékenységekben megvalósuló tanulás

A belülről indított és vezérelt játéktevékenység célja a gyermekek szabad képzettársításának elősegítése. Emellett játékkal érjük el, hogy a gyermekek intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalatokhoz jutnak. A játékkal szerzett élmények többszöri átélésével a gyermekek egyéni vágyai és ötletei is teljesülnek.
Továbbá célunk, hogy minél sokrétűbb tájékozódó tevékenységgé váljon a játék, s a játékba integrált tanulás.

Az óvodapedagógus feladatai
– A játékhoz szükséges feltételek biztosítása
– A 3–6–7 éves korban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségének gazdagítása a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembevételével
– A gyermekek beszédkészségének fejlesztése a játékszituációkban
– Az óvodapedagógus játéksegítő, játékirányító metódusainak alkalmazása
– A szabad játék túlsúlyának érvényesülése

A tevékenységekben megvalósuló tanulás

E program szélesen értelmezi a tanulást. A gyermekek a tevékenységeik során szerzett benyomások, tapasztalatok, élmények alapján tanulnak, s általuk fejlődnek. A szociális és intellektuális tanulási képességek fejlődését az óvoda felerősíti. Ennek elsődleges terepe a játék és a mindennapi óvodai élet. Nem fér kétség ahhoz, hogy az óvodás gyermek értelmi képessége: érzékelése, észlelése, emlékezete, figyelme, képzelete, képszerű szemléletes gondolkodása a játékon keresztül fejlődik. A program felfogása szerint a tevékenységekben megvalósuló tanulás azt jelenti, hogy az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységek a játékidőbe ékelődnek, tagolódnak, úgy, hogy nincs közben játékelrakás. A gyermekek a tevékenységek befejezése után igényük szerint visszatérhetnek eredeti játékukhoz, vagy újat kezdhetnek.
A tanulás programunk elvárása szerint az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg.
A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése.

A tanulás lehetséges formái az óvodában:
– az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása),
– a spontán játékos tapasztalatszerzés;
– a játékos cselekvéses tanulás;
– a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés;
– az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés;
– a gyakorlati problémamegoldás.

Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során személyre szabott pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását. A gyermekek örömmel és teljesen önként, spontán tanulnak.

Ehhez társulnak olyan szervezett tanulási lehetőségek, mint az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, amely a gyermek ismeretszerzését is magában foglalja.

Ennek eredményeként a kisgyermek az óvodai élet befejezésekor, képes lesz, az iskolai terhek elviselésére.

Az intézmény minőségfejlesztő tevékenysége:

Óvodánk 2000-ben bekapcsolódott a COMENIUS 2000 Közoktatási és Minőségfejlesztési Program I. intézményi modelljének kiépítésébe. 2002-ben sikeresen befejeztük a programot, a partnerközpontú működés kialakult intézményünkben. 2004. júniusában elkészítettük óvodánk minőségirányítási programját, mely 2004. szeptember 1-én lépett hatályba.

Kapcsolatrendszerünk, közvetlen partnereink:

A szülők kapcsolatrendszerünk alappillérei. Együttműködésünkre a szimmetrikus kapcsolat jellemző, melyben egyenrangú partnerként kölcsönösen segítjük egymás munkáját. Óvodánkban aktívan működik a Szülői szervezet, igen széleskörű hagyományokkal. Kiépült a kapcsolatunk a fenntartóval, valamint a csépai Petőfi Sándor Általános Iskolával.

Közvetett partnereink:

Rendszeres a kapcsolatunk a Csépai Cigány Nemzetiségi Önkormányzattal, a helyi Plébániai Hivatallal, az egészségügyi szakszolgálattal, a Gyermekjóléti Szolgálattal, az óvodai alapítvánnyal, helyi Sportegyesülettel és a községi alapítvánnyal. Élő kapcsolatot tartunk fenn a Csépai Napló című közéleti lappal, az utazó logopédusokkal, a speciális fejlesztést ellátó szakemberekkel, az Önkormányzati Konyhával, a helyi közművelődési intézményekkel, a tiszaföldvári székhelyű pedagógiai szakszolgálattal, a Jász- Nagykun- Szolnok Megyei Pedagógiai Intézettel, valamint az „Óvodai nevelés a Művészetek Eszközeivel” Óvodapedagógusok Országos Szakmai Egyesületével.

Integrációs Pedagógiai Programunk:

2008/2009. nevelési év óta az integrációs pedagógiai programunk előírásai alapján fokozott hangsúlyt fektetünk a gyermekek egyéni fejlesztésére, kiemelten vonatkozik ez a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre. A szülőket negyedévente, illetve félévente egyéni megbeszélések formájában tájékoztatjuk a gyermekük fejlődéséről, a fejlesztés eredményességéről.

Jövőképünk: A csépai Vackor Művészeti Óvoda, a múlt eredményei mentén, továbbra is olyan érzelemgazdag, folyamatos megújulásra kész, gyermekközpontú intézmény szeretne lenni, ahol a minőség, úgy jelenik meg, mint a pedagógiai programunk egyedi, sajátos értékeinek maximális közvetítése. A jövőben kiemelt szerepet kapjon a tehetséggondozás, tehetségműhely kialakítása, lehetőséget biztosítva a helyi értékek kiaknázására, ösztönözve a dolgozókat a még magasabb színvonalú munkavégzésre.

ÜNNEPEINK, PROGRAMJAINK:

– szüreti mulatság, a csépai tánccsoport fellépésével
– novemberi egészségnevelési napok az óvodában
– mikulás érkezése a csoportokba
– karácsonyi nyílt napok, adventi készülődés
– vidám farsangi teadélután az óvodában
– március 15. megünneplése a nagycsop. közreműködésével
– hagyományos húsvéti ünnep a csoportokban
– meghitt hangulatú anyák napi ünnepség mindhárom csoportban, a kis- és középső csoportos gyermekeknek évzáróval összekapcsolva
– csoportkirándulások
– gyermeknap, nyílt nap keretében óvodába hívogató
– nagycsoportosok évzárója, ballagása
– ovi-galériai kiállítások, évszaki koncertek

Minden programunkon szeretettel látjuk a nyugalmazott dolgozóinkat, a kedves szülőket és a partnereink képviselőit.

SZOLGÁLTATÁSAINK:

– hitoktatás középső- és nagycsoportosok számára, heti egy alkalommal
– részkékesség felmérő vizsgálat biztosítása az óvodában minden ősszel, a tanköteles korúvá váló gyermekek számára
– vízhez szoktatás,- úszás előkészítés nagycsoportosok számára
– ovifoci 5-6-7 éveseknek
– bábszínház látogatás szervezése a Ciróka Bábszínházba

CSOPORTOK:

1. Pillangó csoport
Havrilla Sándorné óvónő
Szendrei Mariann óvónő
Hérán Imréné dajka

2. Napsugár csoport
Kiss Magdolna óvónő
Bódi A. Dorina óvónő
Halmainé Velő Erika dajka

3. Méhecske csoport
Bozsik Ibolya óvónő
Réti Sándorné óvónő
Galvácsi Józsefné dajka